1.

A L A P Í T Ó   O K I R A T

A jelen Alapítói Okirat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról, a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseinek, előírásainak megfelelően felülvizsgált, az új Ptk. szabályainak megfeleltetett, módosított és egységes szerkezetbe foglalt szöveget tartalmazza akként, hogy a 2015. december 1.-i alapítói döntéssel eszközölt módosításokat fekete dőlt betűvel jelölik, míg a Fővárosi Törvényszék 12.Pk.64.851/1990/37 számú végzése alapján eszközölt módosításokat aláhúzott fekete dőlt betűvel jelölik:

A Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete /NYDSZ/

/1068 Budapest, Benczúr utca 37./,

 mint Alapító, létrehozta a Nyomdász Támasz Alapítványt, melyet a Fővárosi Bíróság

1189. szám alatt vett nyilvántartásba.

1./ Az alapító:

A Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete, székhelye: 1068 Budapest, Benczúr utca 37. fszt.1.

Képviselőjének neve, lakóhelye:

Aczél János 2040 Budaörs Kolozsvári u.15.

2./ Az alapítvány neve:

Nyomdász Támasz Alapítvány.

Alapítás éve: 1991.02.11

3./ Az alapítvány székhelye:

1068 Budapest, Benczúr utca 37. fszt. 1.

Az alapítvány honlapjának címe: www.nyomdaszszakszervezet.hu

4./ Az alapítvány önálló jogi személy.

5./ Az alapítvány célja: elsődlegesen a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete tagjai szociális biztonságának elősegítése, átmeneti jellegű segélyezése elsősorban akkor, ha munkanélkülivé válnak és jogosultak munkanélküli támogatásra. Különös méltánylást érdemlő szociális helyzetben a Kuratórium döntése alapján nem NYDSZ tagok is kaphatnak támogatást.

6./ Az alapítvány mindenki számára nyitott, ahhoz bárki – természetes és jogi személy – csatlakozhat akár pénzbeli, akár egyéb adomány tulajdonba adása útján. A csatlakozás ténye a csatlakozót nem minősíti alapítóvá, alapítói jogokat nem gyakorolhat. A csatlakozót megilleti azonban az a jog, hogy javaslatot tegyen a kuratórium részére a vagyoni juttatásának felhasználására vonatkozóan.

7./ Közhasznú szervezetté nyilvánítás

Az alapítvány közhasznú szervezetként tevékenykedik. Mint ilyen: szociális tevékenységet, munkanélküliek segítését, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítését, - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - családsegítést, időskorúak segítését látja el.

Az alapítvány célja: elsődlegesen a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete tagjai szociális biztonságának elősegítése, tagjainak átmeneti jellegű segélyezése elsősorban akkor, ha munkanélkülivé válnak és jogosultak munkanélküli támogatásra. Különös méltánylást érdemlő szociális helyzetben a Kuratórium döntése alapján nem NYDSZ tagok is kaphatnak támogatást. Céljai között szerepel a hátrányos helyzetű tagjainak társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.

Az Alapítvány a közhasznú tevékenységet az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:

Az Alapítvány, mint közhasznú szervezet az alapító okiratban megfogalmazott célok elérése érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:

-jelenleg is havi 20-25 önhibáján kívül munkanélkülivé vált nyomdaipari dolgozónak anyagi segítséget nyújt,az elmúlt húsz évben közel 100 millió forint támogatást nyújtott a rászorulóknak (közfeladat teljesítését az alábbi jogszabályhelyek írják elő: 2011. évi CLXXXIX. Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló törvény 13. § (1) 10. pontja, 1991. évi IV. törvény 24. §-a, 1993. III. törvény 25. § (3) bekezdés

-átképzéshez, továbbképzéshez támogatást nyújt mind anyagi, mind tanácsadás formájában (közfeladat teljesítését az alábbi jogszabályhely írja elő:1991. évi IV. törvény14. § (1) bekezdés a. pontja)

-az Alapítvány a hozzáforduló munkavállalónak igénye érvényesítéséhez segítséget nyújt, jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, a munkahelykereséshez segítséget nyújt (közfeladat teljesítését az alábbi jogszabályhely írja elő: 1991. évi IV. törvény4. § (2) bek.)

Az alapítvány közhasznú szolgáltatásaiból az alapítványi céloknak megfelelően- az alapítvány munkavállalóin, önkéntesein kívül is- bárki részesülhet.

Vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan, közhasznú és alapcéljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem kizárólag az alapító okiratban meghatározott  közhasznú tevékenységre fordítja.

Nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait – az NYDSZ hivatalos lapjában - nyilvánosságra hozza.

Az alapítványi célok megvalósítása érdekében a támogatások odaítélése kérelmek alapján történik. Az alapítványi vagyon felhasználása során az egyedi kérelmek alapján a támogatásokról elfogadott pénzügyi terv és határozat alapján a kuratórium dönt.

8./ Az alapítvány vagyona:

a./az alapítvány indulóvagyona – alapítói vagyona - 3 millió forint készpénz, amelyet az alapító teljes egészében rendelkezésre bocsátott.

b./az alapítvány vagyona a kezelő gazdálkodásának eredményével, a vállalkozás/ok nyereségével vagy további hozzájárulásokkal növekedhet.

9./ Az alapítvány vagyonának felhasználási módja:

 Az alapítvány mindenkori vagyona kizárólag a jelen alapító okiratban megjelölt célok  

 megvalósítására használható fel. Alapítvány az éves költségvetése alapján gazdálkodik.

Az Alapítvány céljainak megvalósítására  az alapításkori vagyon és annak teljes hozadéka, továbbá az alapítást követően az alapítványi számlára érkező készpénzadomány teljes összege vagy a természetben nyújtott adomány fordítható. Az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza; az alapító okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító és a csatlakozó jogutódjára is.

Az alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.

Az Alapítvány a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Az Alapítvány bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az Alapítvány  váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

Az Alapítvány gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

 A befektetési tevékenységet végző Alapítványnak befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a döntéshozó szerv  a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el.

Az Alapítvány köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.

Az Alapítvány beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

10./ Az alapítvány vezető és képviselő szerve:

Az alapítvány vezető és képviselő szerve az NYDSZ Országos Szakmai Választmánya által választott 5 főből álló kuratórium. Visszahívásuk is az ő jogkörébe tartozik.

A kuratórium vezetője, a kuratórium elnöke, akit mindenkor az alapító jelöl ki. A kuratórium elnökét megillető képviseleti jogának terjedelme és gyakorlásának módja: általános és önálló.

A kuratóriumi tagság határozatlan időre jön létre. A kuratóriumi tagokat az alapító jelöli ki, a tisztség annak elfogadásával jön létre.

A kuratóriumi tagság megszűnik:

-a tag halálával,

-lemondásával,

-a Ptk. 3:22. § (1)-(6) bekezdésében, továbbá a Ptk. 3:397. § (3), (4) bekezdésében, a Btk. 61.§ (2) bekezdés i) pontjában és az Ectv. 38. § - 39. §-ban foglalt összeférhetetlenségi és kizáró ok bekövetkeztével, foglalt összeférhetetlenségi és kizáró ok bekövetkeztével,

-a Ptk. 3:398. § (2) bekezdése szerinti visszahívással

-a Ptk. 3:25 § (1) bek. meghatározott egyéb esetekben

A kuratórium összehívására az elnök jogosult. A kuratórium elnöke 8 napon belül köteles a kuratóriumot összehívni, ha azt a kuratórium bármelyik tagja vagy a felügyelő bizottság elnöke az ok megjelölésével kezdeményezi.

A kuratórium határozatképes, ha azon a kuratórium elnöke és további 3 tagja jelen van. A kuratórium határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A felügyelőbizottság véleményével előzetesen ellátott beszámoló és a mérleg jóváhagyásáról, valamint ezzel egyidejűleg a felügyelőbizottság véleményével előzetesen ellátott közhasznúsági melléklet elfogadásáról az általános szabályok szerint dönt.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek a kiemelkedően közhasznú szervezet cél szerint juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás illetve az Alapítvány által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A kuratórium évente legalább 2 alkalommal ülésezik. A kuratóriumi ülésre vonatkozó meghívót az Alapítvány székhelyén, a szokásos helyen és módon ki kell függeszteni.

A kuratórium ülései nyilvánosak, feladata ellátása során határozatait nyilvános ülés tartásával hozza meg.

A meghívónak tartalmaznia kell az alapítvány nevét és székhelyét, továbbá a kuratóriumi ülés helyét, időpontját és a napirendi pontokat. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívót a kuratóriumi tagoknak igazolt módon és olyan időben kell megküldeni, hogy a meghívó kézhezvétele és a kuratóriumi ülés időpontja között legalább 8 nap elteljen. A meghívó szabályszerű közlésének minősül: ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A kuratórium elnöke gondoskodik arról, hogy a meghívót az NYDSZ hivatalos lapjában közzétegye, illetőleg az alapítvány székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára kifüggessze a kuratóriumi tagokkal történő közléssel egyidejűleg.

A kuratórium üléseit az elnök vezeti és arról 8 napon belül – 2 taggal hitelesített – jegyzőkönyvet kell készíteni.

A kuratórium döntéseiről határozatot hoz, amelyekről nyilvántartást kell vezetni. Abban fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a döntéssel kapcsolatos szavazati arányt ill. a konkrét döntéssel kapcsolatban egyébként fontosnak ítélt tényt. A kuratórium határozatait rögzítő nyilvántartás vezetéséért a kuratórium elnöke felelős.

A kuratórium elnöke a döntéseket az ülésen szóban kihirdeti és a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintettekkel a határozatnak az NYDSZ hivatalos lapja útján történő közzététellel, a www.nyomdaszszakszervezet.hu honlapon történő közzététellel és az alapítvány székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel egyidejűleg. Szabályszerűnek közlésnek minősül: ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). A hirdetőtáblát rögzítő cím (székhely) intézményi területen fekszik. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év június 30. napjáig az NYDSZ hivatalos lapjában, és az alapítvány székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi. Az alapítvány a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát az alapítvány székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán és NYDSZ hivatalos lapjában való közzététel útján biztosítja.

Az alapítvány kuratóriuma a tevékenységéről évente egy alkalommal tájékoztatja az alapítót.

A kuratórium feladata az alapítvány céljára rendelt vagyon hatékony működtetése, a jogszabályoknak megfelelő gyarapítása, az alapítványi célokra való felhasználása és az ehhez szükséges eszköz és feltételrendszer megteremtése. Dönt az alapítványhoz érkezett adományok elfogadásáról, illetve, visszautasításáról.

A kuratórium az alapítványi vagyon és az annak körébe tartozó vagyontárgyakkal rendelkezik. Az alapítvány kuratóriuma meghatározza éves költségvetését, elfogadja az éves beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet.

Az alapítvány működési rendjét, céljának megfelelő juttatási és támogatási rendre vonatkozó szabályokat a kuratórium fogadja el és lépteti életbe. Az alapítvány munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a kuratórium gyakorolja.

A működéssel kapcsolatos iratok nyilvánosak.

A kuratórium tevékenysége, illetve az alapítvány működése során keletkezett iratokba személyazonosságának igazolását követően, - a személyiségi és más alkotmányos jogok tiszteletben tartásával - az alapítvány székhelyén bárki betekinthet, azokról másolási díj ellenében másolatot készíthet. Az iratbetekintés lebonyolításáért a kuratórium elnöke vagy az általa kijelölt kuratóriumi tag felelős, aki az iratbetekintést az írásos igény bejelentését követő 8 napon belül az alapítvány székhelyén biztosítja.

11. / Összeférhetetlenségi szabályok:

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja.

Az alapító /alapítói jogok gyakorlója/, illetőleg törvényes képviselője és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban.

A kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

a./        amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b./        amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c./        amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d./        amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.  

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

12./ Az alapítvány megszűnése:

Az alapítvány meghatározatlan időre jött létre.

Az alapítvány megszűnik, ha az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg; ha anyagi, pénzügyi eszközei kimerülnek, ha a cél bármilyen oknál fogva megvalósíthatatlanná válik  és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód,továbbá ha az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet valamint abban az esetben, ha az arra jogosult szerv megszünteti.

13./ Az alapítvány összetétele:

Az alapítvány képviselője a kuratórium elnöke.

Az alapító által kijelölt elnök:

Kovács Istvánné         1041 Budapest, Laborfalvi R. utca 2.

Tagok  :

Juhász Sándorné        2220 Vecsés Szabadkai utca 12.       

Móricz Sándorné        2730 Albertirsa Ady Endre u. 42/1

Oláh Lajosné              5500 Gyomaendrőd, Hősök útja 82.

Takács Zoltán             1106 Budapest, Gépmadár u. 16.

Az alapítvány elnöke tiszteletdíjat kap, a tagok pedig, az alapítvány működésével kapcsolatban felmerült költségeiket elszámolhatják. Kifizetésre az alábbiak szerint kerülhet sor: az egyedi, elszámolni kívánt kérelmeket-a jogcím indokoltsága és az elszámolni kívánt költség összegszerűsége tekintetében-a kuratórium elnöke, a kuratórium elnöke esetében a kuratórium valamely más, érdektelen tagja igazolja le és a felügyelő bizottság ellenjegyzi.

14./ Az alapítvány felügyelő bizottsága:

Az alapítványnál 3 tagú felügyelő bizottság működik, az elnökét és tagjait az alapító kéri fel határozatlan időre. A felügyelő bizottság ügyrendje szerint ülésezik, melyet maga állapít meg. Határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, jegyzőkönyvvezetés mellett tartott ülésein hozza. A Felügyelő bizottság tagjai az alapítvány működésével kapcsolatban felmerült költségeiket elszámolhatják. Kifizetésre az alábbiak szerint kerülhet sor: az egyedi, elszámolni kívánt kérelmeket-a jogcím indokoltsága és az elszámolni kívánt költség összegszerűsége tekintetében-a felügyelő bizottság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke esetében a kuratórium valamely más, érdektelen tagja igazolja le, és a felügyelő bizottság további, harmadik tagja ellenjegyzi.

A felügyelőbizottság szükség szerint, de legalább évente kétszer, egyébként valamennyi kuratóriumi ülést megelőzően ülésezik. A felügyelőbizottság ülését az elnök hívja össze

A felügyelőbizottság ellenőrzi az Alapítvány működését és gazdálkodását, ennek során a kuratórium tagjaitól jelentést, felvilágosítást kérhet, a könyvekbe és az iratokba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelőbizottság jogosult és köteles a kuratórium döntése előtt az éves beszámolót és a közhasznúsági-melléklet tervezetet megvizsgálni, véleményezni, arról ismertetést adni. Ennek elmaradása esetén érvényesen a kuratórium nem hozhat határozatot. A felügyelőbizottság köteles a kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a működés során olyan jogszabálysértés, vagy az alapítvány érdekeit súlyosan veszélyeztető esemény történt, melynek elhárítása, a következmények enyhítése a kuratórium döntését igényli vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A kuratóriumot ebben az esetben 30 napon belül össze kell hívni, ennek eredménytelensége esetén a kuratórium összehívására a Felügyelőbizottság is jogosult. Amennyiben a kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges és eredményes intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság az illetékes ügyészt köteles haladéktalanul értesíteni.

A meghívónak tartalmaznia kell az alapítvány nevét és székhelyét, továbbá a felügyelőbizottsági ülés helyét, időpontját és a napirendi pontokat. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívót a felügyelőbizottsági tagoknak igazolt módon és olyan időben kell megküldeni, hogy a meghívó kézhezvétele és a felügyelőbizottsági ülés időpontja között legalább 8 nap elteljen. A meghívó szabályszerű közlésének minősül: ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A felügyelőbizottság ülései nyilvánosak, feladata ellátása során határozatait nyilvános ülés tartásával hozza meg

Felügyelő bizottság tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi okok:

Felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet felügyelő bizottság tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet felügyelő bizottság tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet felügyelő bizottság tagja az, akit eltiltottak e tevékenységtől.

 Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a felügyelőbizottság tagja. 

Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a felügyelőbizottságban.

A felügyelőbizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A felügyelő bizottság összetétel a következő:

Újjné Schall Ágnes elnök       1201 Budapest, Jósika u. 4.

Uram Jánosné                                   1138 Budapest, Váci u. 134/b. V.20

Pénzes Noémi                         2211 Vasad, Bercsényi utca 20.

Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Ezen alapító okirat a Fővárosi Bíróságnál történő nyilvántartásba vétel napján lép hatályba.

Budapest, 2016. május 19.

Aczél János Elnök

Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezet - mint alapító – képviselője

Kovács Istvánné

Nyomdász Támasz Alapítvány Elnök

Az Alapító Okirat hiteles:

Alulírott dr. Abonyi Rita ügyvéd, a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete meghatalmazott jogi képviselőjeként ezúton igazolom, hogy a fenti Alapító Okirat a 2015. december elsején és 2016. május tizenkilencedikén megtartott - az alapító döntéshozó testülete - az Országos Szakmai Választmány által elfogadott a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Ellenjegyzem 2016. május 19. napján Budapesten:

             Dr. ABONYI RITA ÜGYVÉDI IRODA

                      Dr. ABONYI RITA ügyvéd